2010 - Pécs Európa Kulturális Fővárosa

2006. májusában a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet felmérést végzett 1200 fős országos reprezentatív mintán.

1. A választás (döntés) ismertsége

Arra a kérdésre, hogy 2010-re vonatkozóan Essen és Isztambul mellett melyik magyar város nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, spontán módon a legtöbben (60,4%) Pécset említette. Csaknem minden huszadik személy (4,9%) másik magyar várost nevezett meg, míg valamivel több, mint a válaszadók harmada (34,7%) nem tudott válaszolni a kérdésre.

— A 30-50 év közöttiek nagyobb (63,5-66,7%-os) hányada említette Pécset, szemben a náluk fiatalabbakkal (59,6%), az 50-59 éves (61,0%) és a legidősebbek (52,2%) korcsoportjával.

— A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb százalékban tudtak Pécs jelöléséről. A két szélső érték: 43,4% a maximum 8 általánost végzettek, 80,9% a diplomások esetében.

— A nagyobb lélekszámú településeken élők nagyobb arányban tudtak a kormány döntéséről. A két szélső érték: 469,6% a fővárosban, 52,8% a községekben.

— Az érintett régióban (Dél-Dunántúl) a válaszadók nagy többsége (84,3%-a) számára volt ismert a döntés. Közép-Magyarországon az emberek kétharmada, Észak-Magyarországon több, mint kétharmada nevezte meg Pécset. Nyugat-Dunántúlon már csak minden második személy, míg az alföldi régiókban náluk is kisebb hányadban tudtak a döntésről.

— A Pécsett élők közül mindenki helyes választ adott. Azok körében, akik legalább egyszer jártak már a városban, 70-73%-os volt az ismertségi arány. Azok közül, akik még nem jártak a megyeszékhelyen, 37,8% ismerte a döntés eredményét.

2. A választás (döntés) értékelése – Pécs város jelöléséhez való viszonyulás

A döntés ismeretében az emberek közel háromnegyede (70,5%) nyilatkozott egyetértően a kormánydöntést illetően. Ellenvéleményt minden tizedik válaszadó (10,2%) fogalmazott meg – közel kétszer ennyien (19,3%) nem véleményezték a döntést.

— Az „igen-nem” véleményeket alapul véve (87,4% vs.12,6%) a legszélesebb mértékben a fővárosiak (92,2%) támogatták a kormánydöntést, míg ez relatíve legkevésbé (82,6%) a megyeszékhelyekre volt jellemző (vélhetőleg közrejátszott ebben a tény, hogy Pécs riválisai elsősorban e körből kerültek ki).

— Régiók szerint igen eltérő támogatottság mutatkozott. A legmagasabb arányú támogatás a Dél-Dunántúlon jelentkezett (97,5%-os), de Közép-magyarországon és Közép-Dunántúlon is 90% fölötti arányokat regisztráltunk. Észak-Magyarországon viszont nem érte el a kétharmados arányt sem (62,7%) a támogatottság.

— Míg a pécsi lakosok 96,3%-a nyilatkozott pozitívan, addig a támogatottsági arány 88,7-91,7%-os volt azok körében, akik legalább egyszer jártak már Pécsett. Ötből négyen (80,4%) azok közül is egyetértettek a döntéssel, akik még sosem jártak a baranyai megyeszékhelyen.

3. A kormánydöntés megalapozását motiváló tényezők kérdésköre

A válaszadók egy előre megadott szempontsor alapján választották ki (12-ből) azokat a tényezőket, melyek szerintük leginkább befolyásolták a kormányt abban, hogy 2005. októberében Pécs mellett tegyék le voksukat. Egy-egy személy tetszőleges számú szempontot jelölhetett meg.

1. számú táblázat

A kormánydöntést befolyásoló tényezők említése

Megjegyzés: egy személy több tényezőt is említhetett.

4. Pécs város vonzereje

Az előző fejezetben megismert szempontsor alapján vizsgáltuk, melyek azok a vonzerők, melyek alapján honfitársaink leginkább felkeresik Pécset. Egy-egy személy itt is tetszőleges számú szempontot jelölhetett meg.

Bár személy szerint az embereket elsősorban Pécs műemlékeinek felkeresése motiválná, a vonzerők között a sorrendet illetően az előző szemponthoz (kormánydöntés) képest sokkal előkelőbb helyet foglalnak el az „élő város” jellegzetességei (fesztiválok, borvidék).

2. számú táblázat

A város felkeresésének lehetséges motivációi

Megjegyzés: egy személy több tényezőt is említhetett.